A temészet szeretete megnyugvást, békességet ad az ember számára, nemcsak a testet, hanem a lelket is felüdíti. Főleg ha ezt néhány képben meg is örökítjük, akkor még tovább tarthat ez az élmémy. 

Azt, hogy egy kép jó vagy rossz, igazán nem lehet eldönteni, mert minden képben lehet valami jó is meg rossz is. Mindenki mást lát meg benne. De lehet az a kép jól sikerült vagy rosszul sikerült, ha az ember már elgondolkodik azon amit lát, akár tetszik neki, akár nem, a képnek már így is érdemes volt megszületnie, mert a közszemlélet részévé vált.

Főleg egy esős, borús napon, amikor a nap is lusta előbújni, jól esik vidám, színes, nyugtató képeket nézegetni. Ha ehhez, még egy kis muzsikát is párosítunk, akkor aztán egy teljesen más világban érezhetjük magunkat, a kép és a zene harmónikus ,meseszerű világában.

Remélem azok, akik megnézik ezeket a képeket, sikerül nekik legalább pár percig teljesen kikapcsolni, és csak a képekre koncentrálnia (és persze a zenére, amit közben hallgatnak).

A következő képeken egy virágoskert nyári napjaiba pillanthatunk bele.

Reggeli ébredés

Reggeli harmatcseppek

Éberedező bimbók

Az első virág, mely napfényért nyújtózkodik.

Ici-pici zöld pók a sárga virág szirmán

Déli napsütés, amitől beindul az élet a kertben.

Ég felé nyújtózkodó virágszálak.

A nagy zölddzsungel közepén egy piciny apró virág szirmait bontogatja.

Ehhez a képhez ide kell képzelni egy sivatagot és egy sünit!

Megy egy süni a sivatagban. Nekimegy egy kaktusznak. Megkérdezi: Te vagy az mama?

Vízért szomjazó föld

S beindul a rovarvilág színe java, s munkának is látnak rögvest.

Dongó

Szedek, itt szedek ott,

füvön ingó harmatot.

Érzem sütni a napot,

minden harmat elfogyott.

Szedek ott, szedek itt

virágmézet, tavaszit.

Már a méhek jártak itt,

üres bimbó beborít.

Zum-zum-zum, zöm-zöm-zöm,

tátogat a bödönöm.

Mégis legyen örömöm,

füled telizümmögöm.  (Weöres Sándor)

Napozó szőlőszemek

Az én almám

S most kicsit messzebb kalandozva, egy még békésebb világba csöppenve.

A Dráva

Kis kitérő után vissza a virágok közé.

Lassan nyugovóra tér a nap, s vele együtt a dolgos rovarok hada.

De nemcsak a kertre borul sötétség, hanem a távoli tájakra is. 

Sötétség kezd uralkodni fákon, utakon.

De ennek ellenére, néhány virág még tovább pompázik.

De szépen lassan, mindegyik nyugóvora tér, és szirmaikba burkolózva mély álomba szenderülnek, és várják, hogy a reggeli nap sugarai bekopogtassanak ,melyek egy újabb napot hoznak el számukra.

S ezzel véget ért egy nyári nap, s kezdődik minden újból.

Oldal: Természet
Lencsevégre kapott természet - © 2008 - 2025 - photosun.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat